"No ugye! Mind ilyenek! Amelyik k�zre ker�l, mindig �gy �ll a t�rv�ny el�, mintha a lelkiismerete tiszta volna �s nyugodt. S nem tudja, hogy �ppen ez v�tk�nek legnyilv�nval�bb jele, hiszen az igaz ember nagyon is nyugtalan b�r�i el�tt."
(Az inkviz�tor, Bernard Gui, Umberto Eco: A R�zsa neve c�m� reg�ny�ben)

1995 nyar�n k�t amerikai �js�g, az Orlando Sentinel �s a Miami Herald p�rhuzamos riportsorozatot k�z�lt egy m�r akkor is 20 �ves gyilkoss�gi �gyr�l, amelyben meg�ltek �s meggyal�ztak egy 18 esztend�s l�nyt, Laura Lynnt. A b�r�s�g r�gen hal�lra �t�lte a gyan�s�tottat, "Crazy Joe" Spazian�t, aki m�r a kiv�gz�s�re v�rt, de az �gyv�dje meg volt gy�z�dve az �rtatlans�g�r�l, ez�rt oknyomoz� cikksorozat meg�r�s�ra buzd�totta a k�t lapot. A sajt� r�harapott a t�m�ra, az eredm�ny azonban megd�bbent� volt: miut�n hossz� riportsorozatuk sor�n ugyanazokkal az �rintettekkel besz�ltek �s ugyanazokat a bizony�t�kokat vizsg�lt�k meg, a k�t �js�g homlokegyenest ellent�tes k�vetkeztet�sre jutott. Amikor teh�t a b�r�s�g per�jrafelv�telt rendelt el Spaziano �gy�ben, m�snap a Herald "Az igazs�g v�gre fel�bredt", a Sentinel pedig "Megcs�folt�k az igazs�got" c�mmel hozta le a sztorit. Az esetet a hal�lb�ntet�s elt�rl�s��rt k�zd� aktivist�k felhaszn�lt�k a kamp�nyukhoz, �m ez a t�rt�net az�rt is tanuls�gos, mert egyebek k�z�tt r�mutat, hogy az �gynevezett igazs�g gyakran a legnagyobb j�indulattal �s alaposs�ggal sem der�thet� ki.

Tal�n k�l�n�s nyit�ny ez egy olyan cikkhez, amelynek a Forma-1-r�l kellene sz�lnia, de �gy �ll a helyzet, hogy Michael Schumacher monac�i kics�sz�sa �s annak ut�rezg�sei ink�bb a kriminalisztika, a pszichol�gia, a szociol�gia �s a filoz�fia, semmint a sport ter�let�hez tartoznak. Vajon sz�nd�kosan cs�szott-e ki Schumacher, �s ha igen, mikor d�nt�tte el, hogy ilyen piti�ner tr�kkh�z folyamodik? Vajon igazs�gos �s el�g alapos volt-e a sportfel�gyel�k �t�lete? Az els�, amit meg kell �llap�tanunk, hogy itt val�j�ban k�t, egym�st�l f�ggetlen k�rd�s mer�lt fel; az egyik Schumacher tett�re, a m�sik a sportfel�gyel�s�g elj�r�s�ra vonatkozik. Egy �t�let hitel�t mindig a megalapozotts�ga adja, �s ahogy az iskolai matekdog�ban is kij�het a j� eredm�ny egy hib�s gondolatmenet v�g�n, a b�r�k is hozhatnak helyes d�nt�st t�ves k�vetkeztet�sek alapj�n. B�n�s, avagy sem? Elv�gre volt r� 50% es�ly�k, hogy eltal�lj�k.

Schumacher eset�vel kezdem, mert nyilv�n az tarthat sz�mot nagyobb �rdekl�d�sre - de sajnos m�r el�re ki kell �br�nd�tanom azokat, akik rem�lt�k, hogy ak�r felment�, ak�r elmarasztal� �t�letet fogok mondani a n�met versenyz� f�l�tt. Ez ugyanis nem az �n feladatom, r�ad�sul be kell vallanom, hogy a n�gy k�l�nb�z� kamera�ll�sb�l k�sz�lt videofelv�telek �r�kig tart� tanulm�nyoz�sa ut�n sem tudtam egy�rtelm�en d�nteni a k�rd�sben.

Az els�, amit meg kell jegyezni, hogy b�r Schumacher esete kapcs�n sokan egyszer�nek �ll�tott�k be, a Rascasse kanyar val�j�ban Monaco egyik baleseti g�cpontja - �s mindig is az volt. Az Uszoda-r�sz 2003-as �t�p�t�se ut�n ugyan valamivel k�nnyebb� v�lt, de szinte nincs olyan �v, hogy ne t�rt�njen itt valami. Az �zel�t� kedv��rt: 1999-ben Damon Hill is karambolozott a Rascasse-ban, egy �vvel kor�bban Mika H�kkinen �s Giancarlo Fisichella v�tette el a kanyart, �s 2002-ben Kimi R�ikk�nen is kellemetlen�l k�zeli ismerets�gbe ker�lt a v�d�korl�ttal. Ez semmik�ppen sem olyan hely, ahol m�r �nmag�ban is ciki balesetet szenvedni. 1999-ben, a Rascasse-on �thalad� Olivier Panis kanyarv�teli technik�j�t komment�lva Martin Brundle tr�f�san megjegyezte, hogy "ha a rutinvizsg�n ezt csin�ln�d, nem kapn�l jogsit! De egy F-1-es aut�t csak �gy lehet vezetni."

A sportfel�gyel�k azonban nem is a kics�sz�s t�ny�t, hanem annak m�dj�t kifog�solt�k, �gyhogy vegy�k sorra, hogy mi t�rt�nt abban a bizonyos n�h�ny m�sodpercben az id�m�r� edz�s v�g�n! Schumacher az utols� gyors k�r�ben j�rt, �s b�r az els� szektorban jav�tott, a m�sodik m�rt ponton m�r 0.190 m�sodperccel elmaradt a legjobb id�t�l, amit t�rt�netesen szint�n � maga �ll�tott fel. Az Uszod�b�l kifel� vezet� elny�jtott, enyh�n balra fordul� szakaszon a Ferrari a kellet�n�l k�zelebb sodr�dott a jobb oldali v�d�korl�thoz, �s ekkor - teh�t m�g a Rascasse-t�l j� messze - kezd�d�tt Schumacher k�lv�ri�ja. A Ferrari fara enyh�n kit�rt balra, �s mik�zben Schumacher ellenkorm�nyzott, az aut�ja jobbra t�bb m�terrel lecs�szott az ide�lis �vr�l. Ezzel a lehet� legel�nytelenebb helyzetbe ker�lt, mert ahelyett, hogy sz�lesen fordulhatott volna a Rascasse kett�s t�r�s�re, amint az norm�lis esetben szok�s, Schumachernek a korl�t mellett kellett elevick�lnie a kanyar cs�cspontj�ig; r�ad�sul a fels� kamera�ll�sb�l j�l l�tszott, hogy a Ferrari jobb els� kereke m�r az aszfalt poros r�sz�re futott. A k�t Vodafone rekl�mfelirat k�z�l a m�sodikn�l Schumacher oldotta a korm�nyt, hogy t�volabb ker�lj�n a falt�l, azt�n a cs�cspont el�tt f�kezett �s megpr�b�lt jobbra fordulni, ekkor azonban az �vbels� ker�k f�st�lve leblokkolt, �s az aut�ja - v�lhet�en a rossz �v �s a poros gumik miatt - l�that�an elkezdte kifel�, azaz balra tolni az orr�t. Schumacher �gy reag�lt, ahogy minden versenyz�iskol�ban m�r az els� napon megtan�tj�k: az alulkorm�nyzotts�g semleges�t�se �rdek�ben laz�tott a f�ken �s kiegyenes�tette a korm�nyt. Egy pillanattal k�s�bb, amikor a Ferrarija ism�t stabill� v�lt, �jrakezdte a fordul�st jobbra, majd hirtelen, mintha valami�rt meggondolta volna mag�t, m�gis visszar�ntotta a vol�nt k�z�pre, miel�tt ism�t megpr�b�lta r�tenni az �vre az aut�j�t.

V�lem�nyem szerint a man�ver sor�n ez volt az els� Schumacher k�t vitathat� mozdulata k�z�l. De vajon mi volt m�g�tte a motiv�ci�? Az egyik lehet�s�g nyilv�n az, amit a v�dl�i is �ll�tottak, vagyis hogy sz�nd�kosan el akarta v�teni a kanyart. Van azonban egy m�sik magyar�zat is: a Ferrari ekkor olyan sz�gben �llt, hogy ha Schumacher nem egyenes�ti ki a korm�nyt, a jobb h�ts� kereke esetleg neki�tk�zik az ott megsz�n� v�d�korl�t sark�nak. Ez val�s vesz�ly, mert - ahogy azt n�h�ny �vvel ezel�tt David Coulthard fogalmazta meg tal�l�an - Monaco egyik legnagyobb kih�v�sa �ppen az, hogy a h�ts� kerekekkel a lehet� legk�zelebb kell ker�lni a falakhoz. Mivel m�g a fels� kamera�ll�sb�l is lehetetlen meg�llap�tani, hogy a Ferrari val�ban hozz��rt-e volna a korl�thoz, Schumacher az aut�b�l aligha tudta biztosan felm�rni ezt egyetlen pillanat alatt. M�g ha t�ves v�szriad�t f�jtak is az �szt�nei, nem hib�ztathat� az�rt, hogy elker�l� man�verbe kezdett - m�r amennyiben val�ban ez t�rt�nt, �s nem sz�nd�kosan cs�szott ki. Komoly seg�ts�get jelentene, ha a visszaj�tsz�sb�l l�tn�nk, hogy Schumacher ebben a pillanatban belen�zett-e a jobb oldali t�k�rbe, �m a bels� kamera sz�ge a sisakj�t sajnos nem fedi le.

Az egyenesen megtett r�vid szakaszt k�vet�en Schumacher most �tk�z�sig jobbra tekerte a korm�nyt, de a Ferrari a fal el�tt m�r nem fordult el. Miel�tt azonban oda�rt volna a v�d�korl�thoz, a n�met csek�ly m�rt�kben m�g egyszer laz�tott a korm�nyz�si sz�g�n. Ezt is lehet a sz�nd�koss�g rov�s�ra �rni, hab�r erre is l�tezik alternat�v magyar�zat: (1) Schumacher a falhoz k�zel ism�t r�l�pett a f�kre, ami j�l l�that� abb�l, hogy ez�ttal az aut�j�nak mindk�t els� kereke blokkolt, k�zt�k szokatlan m�don az �vk�ls� (azaz a bal oldali) is - feltehet�en az alacsony sebess�g �s az aszfalt egyenetlens�gei miatt, �s (2) Schumacher tal�n m�r l�tta, hogy a Ferrari �gysem f�r be, ez�rt a klasszikus Y-tolat�sra k�sz�lt (amint az aut�ja meg�llt, val�ban el is kezdte forgatni a korm�nyt az ellenkez� ir�nyba). Nem tudom, milyen alapon lehetne v�lasztani az elk�pzelhet� lehet�s�gek k�z�l; Mark Webber v�lem�ny�t osztom, aki azt mondta, hogy csakis Schumacher tudhatja az igazs�got.

A k�vetkez� k�rd�s az, hogy vajon megtett-e minden t�le telhet�t a helysz�n mihamarabbi, �n�ll� elhagy�s�ra. Azt hiszem, ezt ism�t lehetetlen k�v�lr�l eld�nteni. Annyi bizonyos, hogy t�vedtek, akik szerint a Ferrari el�refel� is kif�rt volna a korl�t mellett; �ket az t�vesztette meg, hogy a fels� kamera�ll�sb�l �sszekevert�k a korl�tot a m�g�tte fel�ll�tott gumifallal, amely a sz�nei r�v�n er�sebben kit�nt az �rny�kb�l. A felv�teleket �tn�zve teljesen egy�rtelm�, hogy a Ferrari els� sz�rnya csak millim�terekre volt a v�d�korl�tt�l, ez�rt a bal els� ker�k hi�ba f�rt el, Schumacher csak az aerodinamikai elem let�r�se �r�n tudott volna elfordulni.

Mi a helyzet a tolat�ssal? A Rascasse k�ls�, azaz menetir�nnyal szembeni v�d�fal�n �sszesen nyolc Marlboro rekl�mfelirat volt, �s a Ferrari balr�l az �t�dikn�l, �ppen a korl�t bem�lyed�s�n�l vesztegelt. B�r maga az aut� nem az ide�lis �ven �llt, a jobb h�ts� r�sze k�zel volt hozz�. A versenyz�k �ltal�ban �gy pr�b�lj�k venni a Rascasse-t, hogy az utols� Marlboro feliratn�l �rnek a fal mell�, de ez nem mindig siker�l nekik; 6 perc 27 m�sodperccel az id�m�r� leint�se el�tt p�ld�ul Juan-Pablo Montoya is �ppen olyan �ven fordult, hogy eltraf�lta volna a Ferrari sark�t. Ha pedig valaki komolyan elrontja a kanyart, mint Robert Kubica cs�t�rt�k�n, egyszer�en belesz�ll a v�d�korl�tba, ez�rt tolatni nem lett volna b�lcs dolog Schumacher r�sz�r�l. Ennek ellen�re megpr�b�lta, mert k�zvetlen�l a meg�ll�s ut�n a bal kez�vel k�tszer is leny�lt a korm�ny m�g�, val�sz�n�leg a kuplunghoz, a Ferrari azonban nem indult el, majd a biztons�gi elektronika n�h�ny m�sodperccel k�s�bb le�ll�totta a motort.

Schumacher m�g vissza sem t�rt a boxba, amikor a paddock-ban m�r �llt a b�l. Flavio Briatore v�lasz n�lk�l, undorral fordult el egy TV-csatorna kamer�ja el�l, mintha felh�borod�s�ban nem tal�lna szavakat, �s percekkel k�s�bb, a hivatalos sajt�t�j�koztat�n az egyik �js�g�r� azonnal nekiesett Schumachernek, haboz�s n�lk�l sz�nd�koss�ggal v�dolva meg a n�metet. Az elk�pzel�s, amely szerint Schumacher direkt cs�szott ki, fut�t�zk�nt terjedt, �s k�t pill�rre �p�lt: (1) arra a t�nyre, hogy a Ferrarinak �rdek�ben �llt el�csalni a s�rga z�szl�kat, �s (2) arra a feltev�sre, hogy a Rascasse-t nem lehet �gy elrontani.

Meg�t�l�sem szerint az �gy ekkor vett v�gleg botr�nyosan rossz ir�nyt, mert az �js�g�r�k, versenyz�k, csapatf�n�k�k �s egy�b kulcsfigur�k egym�st hergelt�k, s a paddock-b�l benzing�zk�nt illant el a j�zans�g. Ahelyett, hogy alaposan megn�zt�k volna a visszaj�tsz�st �s megv�rt�k volna a t�bbi bizony�t�kot, spont�n r�gt�n�t�l� b�r�s�got hoztak l�tre, amely az inkviz�ci� �s a koncepci�s perek r�miszt� eml�k�t id�zte fel. Lehet, hogy Schumacher sportszer�tlen volt, �k azonban biztosan azok voltak, �s felindults�gukban megfeledkeztek a mindenkit megillet�, alapvet� emberi jogokr�l. P�ld�ul arr�l, hogy az ind�t�k �nmag�ban soha nem bizony�t�k, mert ha az lenne, mindenkit el kellene �t�lni, aki egy hal�leset ut�n �r�k�l, s�t, ezzel a logik�val a spanyol sportfel�gyel�re, Joaquin Verdegay-re is r� lehetne s�tni, hogy elfogultan d�nt�tt; vagy �ppen az �rtatlans�g v�lelm�r�l, amely �ppen azt hivatott biztos�tani, hogy minden �gyet k�l�n-k�l�n vizsg�ljunk meg. Schumacher hib�zott m�r eleget, de ebb�l a szempontb�l nem ez a l�nyeg; ha a b�r�s�gok �gy �t�lkezn�nek, mint a paddock, el�g lenne egyetlen gyilkos, a t�bbi b�nesetet m�r nyugodtan r� lehetne kenni. Ett�l kezdve a botr�ny nem csak Schumacher b�n�ss�g�r�l, hanem a Forma-1 eg�sz�nek hitel�r�l sz�lt, csakhogy az �rintettek annyira belep�rgett�k magukat a boszork�ny�get�sbe, hogy ezt �szre sem vett�k. Att�l a pillanatt�l fogva, hogy kirobbant a botr�ny, minden a sport ismert �s l�thatatlan t�r�svonalai ment�n mozdult el, �s felsz�nre ker�ltek az emberek, csapatok, de m�g az egyes orsz�gok k�z�tti rejtett ellent�tek is. A monac�i szombat d�lut�nb�l egy eg�sz szociol�giai �s pszichol�giai tanulm�nyt lehetne �rni. J� p�ld�ja volt ez annak, hogy a modern jogrendszer nem v�letlen�l nem a n�pre b�zza az �t�lkez�st. F�lre�rt�s ne ess�k: nem a v�lem�nyekkel volt baj, hanem azzal a leleplez� elhamarkodotts�ggal, amellyel megsz�lettek.

A sportfel�gyel�knek ebben a helyzetben a szok�sosn�l is nagyobb felel�ss�g�k volt, de azt kell mondanom, sajnos nem n�ttek fel hozz�. Amikor szombaton este, nyolc �r�val a t�rt�ntek ut�n v�gre kiadt�k az �t�letet, azt hittem, nem hiszek a szememnek. Nem az�rt, mert b�n�snek tal�lt�k Schumachert, hanem mert az indokl�s riaszt�an hi�nyos, szinte groteszk volt. Csak �lmodom, vagy t�nyleg az �r�asztal m�g�tt �cs�rg� h�rom, �lt�ny�s-nyakkend�s �gyv�d akarja megmondani egy hivat�sos aut�versenyz�nek, hogy hol, mekkor�t kell f�kezni? Komolyan azt r�tt�k fel neki, hogy a kor�bbin�l 50%-kal nagyobbat f�kezett? Tudom�som szerint az F-1-ben az �sszes vezet�si hib�t �gy k�vetik el, hogy valamit m�sk�pp csin�lnak, mint el�z�leg.... Ha Schumacher sz�m�t�g�p lenne, gratul�lhatn�nk a sportfel�gyel�knek, mert szoftverhib�t tal�ltak, de k�ny�rg�m, ez egy ember, nem egy istenverte automata! A sportfel�gyel�k �gy okoskodtak, hogy a Ferrari olyan sebess�ggel haladt, ak�r el�z�leg, azt azonban elfelejtett�k megeml�teni, hogy sokkal sz�kebb �ven k�zel�tette meg a kanyart, teh�t mindenk�ppen kem�nyebben kellett lass�tania a szok�sosn�l.

Amikor h�tf�n megsz�lalt az �gyben, Verdegay csak tov�bb rontott a helyzeten. Azzal a kijelent�s�vel p�ld�ul, hogy Schumacher "16 km/�r�s sebess�gn�l" vesztette el az ir�ny�t�st a Ferrari felett, egy�ltal�n nem tudok mit kezdeni, mert ha egy aut� enn�l nagyobb temp�r�l, ak�rmilyen �temben lass�tva meg�ll, a matematika t�rv�nyei szerint mindenk�ppen lesz olyan pillanat, amikor �ppen 16-tal halad. Ahogy fent m�r kit�rgyaltuk, Schumacher j�val a Rascasse el�tt, �s enn�l nagys�grendekkel lend�letesebb temp�ban k�vette el azt a hib�t, amely azt�n bajba sodorta. K�s�bb m�g egyszer korrig�lt, de ez magyar�zhat� az el�z� baki k�vetkezm�nyek�nt.

Verdegay ezenfel�l azt �ll�totta, hogy Schumacher k�slekedett, miel�tt a kuplunghoz ny�lt. Ez azonban kerek perec nem igaz, ahogy az a bels� kamera�ll�sb�l t�k�letesen l�tszik. Ami v�gk�pp tal�nyos, az a k�vetkez� mondat: "(Schumachernek) az a kifog�sa pedig, hogy az�rt nem kapcsolt h�tramenetbe, mert forgalom volt, �rtelmetlen." De mi�rt is �rtelmetlen ez? A Ferrari fara k�zel volt az ide�lis �vhez, �s egy F-1-es aut�b�l h�trafel� nem fest�ien sz�les a panorama. Megkock�ztatom, hogy ha Schumacher ott elkezdett volna tolatni, megb�ntetik �rte. R�ad�sul, ha jobban belegondolunk, val�j�ban �rdek�ben �llt volna sz�p lassan elhagyni a helysz�nt, mert mire a s�rga z�szl�kat bevonj�k, �gyis mindenki befejezi a k�r�t, �s ezzel elterelte volna mag�r�l a gyan�t. Emellett � maga is visszanyerte volna azt a k�rt, amit �gy a tankol�sn�l elvesztett - Schumachernek teh�t semmik�ppen nem j�tt j�l, hogy a motorja lefulladt, m�g akkor sem, ha egy�bk�nt sz�nd�kosan cs�szott ki.

A sportfel�gyel�k monac�i d�nt�se v�lem�nyem szerint ijeszt� precedenst �ll�tott fel. Mi lesz a k�vetkez�? Fernando Alons�t megb�ntetik egy kics�sz�s miatt, vagy Kimi R�ikk�nenre r�s�tik, hogy el�re kitervelten f�kezte el mag�t? B�rmely versenyz� b�rmely k�t k�r�t v�ve tal�ln�nk k�l�nbs�geket a telemetri�ban - akkor ki d�nti el, hogy mi sz�m�t sz�nd�kosnak �s mi nem? A 2000-es Ausztr�l Nagyd�j id�m�r� edz�s�nek utols� pillanataiban David Coulthard �sszet�rte a McLarent, bebiztos�tva ezzel a 2. helyet mag�nak �s a pole poz�ci�t csapatt�rs�nak, Mika H�kkinennek. Schumacher az els� m�rt ponton 0.208 m�sodperccel vezetett, de az el�ker�l� piros z�szl� miatt f�lbe kellett hagynia a k�r�t, m�gsem kezdett senki v�daskodni. Verdegay azt mondta, tal�n felmentett�k volna Schumachert, ha a Ferrari megs�r�l, de milyen vil�g az, amelyben melletted sz�l, ha �sszet�r�d az aut�dat? Ez abszurd.

Lehetett-e Schumacher tette sz�nd�kos? Term�szetesen igen. K�r�lbel�l 40.5 m�sodperc telt el, am�g Alonso oda�rt a Rascasse cs�cspontj�hoz, ahonnan m�g t�z m�sodperc a c�lvonal; mivel az els� szektorban 19.6 volt a szintid�, a Renault �ppen elhagyta az els� m�r�si pontot, amikor Schumacher kics�szott. De ahhoz, hogy ismerje vet�lyt�rsa helyzet�t, Schumachernek t�j�koztat�st kellett kapnia a csapat�t�l a r�di�n, m�rpedig ennek - ha �gy t�rt�nt - mindenk�ppen nyoma maradt. Persze v�gs� soron nincs jelent�s�ge, mert ha direkt dobta el az aut�j�t, Schumacher gondolhatta, hogy �gy is, �gy is j�l j�r, nem? M�s k�rd�s, hogy val�ban �rdek�ben �llt-e kics�szni. Ne felejts�k el, hogy vesztett vele egy k�rt a visszatankol�sn�l, r�ad�sul a 14 �vb�l, amikor Schumacher el�z�leg Monac�ban versenyzett, mind�ssze n�gy nagyd�jat nyertek meg a pole poz�ci�b�l, az els� rajtkocka �rt�k�t teh�t itt is t�l nagyra taks�lj�k.

A sportfel�gyel�k valami�rt nem m�rt�k fel j�l, hogy a d�nt�s�k a sport eg�sz�t min�s�ti. Ha tetszik, ha nem, m�g mindig Schumacher a Forma-1 emblematikus figur�ja, akire vil�gszerte milli�k n�znek fel, ez�rt meggy�z� bizony�t�k n�lk�l megb�lyegezni �ri�si felel�tlens�g, mint ahogy egy�bk�nt b�rki m�st is. J�l tudjuk, hogy aki b�n�snek akarja l�tni, �gyis annak l�tja, aki pedig v�tlennek, az �gyis felmenti Schumachert, de a sportfel�gyel�k tartoznak annyival a n�z�k milli�inak, hogy ha rendelkeznek perd�nt� bizony�t�kokkal, azokat a nyilv�noss�g el� t�rj�k. Hol a telemetria, hol vannak a r�di�felv�telek? Ez nem olyan horderej� k�rd�s, mint a boxutcai gyorshajt�s, amit egy k�zlegyint�ssel el lehet int�zni. Persze nem kiz�rt, hogy Schumachert akarj�k v�deni, de amennyiben ez lenne a helyzet, nem hiszem, hogy kimondt�k volna r� a sz�nd�koss�got, mert alapvet�en az a l�nyeg, nem? Ha valakinek nyolc �r�ja van r�, hogy �t�lkezzen egy d�nt�sr�l, amit a m�sodperc t�rtr�sze alatt hoztak meg, olyan �t�letet kell hoznia, amelybe neh�z belek�tni. A monac�i sportfel�gyel�k �rvel�se �gy azonban s�nta, felsz�nes �s �rtelmetlen volt; ha Enzo Ferrari m�g �lne, val�sz�n�leg visszavonta volna az aut�it a versenyb�l. Az elj�r�sra Verdegay azon kijelent�se tette fel a koron�t, hogy a sportfel�gyel�k "b�szk�k" a d�nt�s�kre. Hogy is volt ez? A b�r� �rzelmileg k�t�dik az �t�let�hez? Egy ilyen elsz�l�s m�r �nmag�ban is megk�rd�jelezi egy test�let hitel�t, az pedig k�l�n balszerencs�s v�laszt�s, hogy �ppen a spanyol sportfel�gyel�t sz�laltatj�k meg a h�rom k�z�l, vagyis azt, akibe a legk�nnyebb belek�tni.

Nem tudom, hogy Schumacher v�tkes volt-e, abban viszont biztos vagyok, hogy a paddock elvesztette a m�r eddig is gyenge realit�s�rz�k�t. Mik�zben a brit sajt� azt �nnepelte, hogy a sportfel�gyel�i test�let v�gre visszanyerte a hitel�t, a k�l�nf�le honlapokon lebonyol�tott szavaz�sok sor�n az emberek t�bbs�ge Schumacher �rtatlans�ga mellett voksolt. M�g a brit site-ok - amelyek k�z�ns�ge nem kimondottan rajong a n�met versenyz��rt - l�togat�inak is t�bb mint a fele nem �rtett egyet az �t�lettel, m�rpedig ez bajosan �rtelmezhet� �gy, hogy az emberek szem�ben javult a sportfel�gyel�k szavahihet�s�ge. K�zvetett bizony�t�kok alapj�n �t�lkezni rendk�v�l vesz�lyes.

A kedvenc �rvem az volt, hogy Schumacher "�gy viselkedett", mint akinek vaj van a fej�n; hi�ba no, a paddock-ban ny�zs�gnek az �njel�lt pszichol�gusok. Aki minden�ron az emberek magatart�s�b�l akar k�vetkeztetni, az n�zze vissza a Ferrari gar�zs�ban figyel� Willi Weber �s az el�tte, balra t�le �ll� bajszos szerel� reakci�j�t! Azt�n szerezze meg a 2001-es Spanyol Nagyd�j felv�tel�t, amely ut�n Schumacher igencsak hasonl� arcj�t�kot mutatott be, mint most - azt k�vet�en, hogy H�kkinen az utols� k�rben, m�szaki hiba miatt kiesett el�le. De t�nyleg, most, hogy jobban belegondolok: ha valaki sz�nd�kosan szab�lytalankodik, nem pr�b�l meg pl�hpof�t �lteni hozz�, hogy krokodilk�nnyeket hullajtva �l-bocs�natot k�rjen? Ugyeb�r az inkviz�tor szerint is: "Amelyik k�zre ker�l, mindig �gy �ll a t�rv�ny el�, mintha a lelkiismerete tiszta volna �s nyugodt." �rts�k �gy, hogy az a gyan�s, aki nem gyan�s?

Mindez persze nem jelent az �gvil�gon semmit, mert egy �ll�t�st sohasem bizony�t, hogy h�nyan tartanak ki mellette; elv�gre nem is olyan r�gen m�g csak egy maroknyi sz�mkivetett tartotta g�mb�ly�nek a F�ldet, �s a t�megek kedvenc sz�rakoz�sa volt a boszork�ny�get�s. �ppen ez�rt Schumacher b�n�ss�g�t sem igazolja, hogy a paddockban mindenki r�h�zn� a vizes leped�t, �s az sem menti fel, hogy a k�z�ns�g z�me �rtatlannak tartja. �s egy �jabb �rdekes adat a keretes szerkezet olt�r�n: 1973 �ta az USA 25 �llam�ban eddig �sszesen 123 esetben der�lt ki ut�lag, hogy egy gyan�s�tottra �rtatlanul mondt�k ki a hal�los �t�letet. Pedig mindenki tudta r�luk, hogy b�n�s�k.

Nos, tal�n Michael Schumacher is boszork�ny, de az�rt ennek az al�t�maszt�s�hoz s�lyosabb �rvek kellen�nek ann�l, hogy t�bbet nyom, mint egy kacsa...

V�g�l egy r�vid ut�sz� arr�l, hogy az FIA t�bbek k�z�tt a McLarent �s a Toyot�t is kiz�rta az F1 Commission-b�l, mert enn�l nagyobb politikai hib�t szerintem neh�z lenne elk�vetni.

H�t �rtem �n, hogy Max Mosley �s Ron Dennis �gy vannak egym�ssal, mint az �rtatlan nyulacska �s a meg�talkodott farkas abban a bizonyos orosz rajzfilmben (m�s k�rd�s, hogy mindketten ugyanazt a szerepet k�vetelik maguknak), de a Forma-1 nem orsz�gok, hanem csapatok k�z�tti sport, ez�rt Max r�sz�r�l el�g bugyuta �s �tl�tsz� �tlet �ppen nemzetek szerint bev�logatni egy-egy ist�ll�t az F1 Commission-ba.

Ha egy olyan patin�s csapat, mint a McLaren - s�t, val�j�ban b�rmely m�sik - kimarad a d�nt�shozatal egyik f�zis�b�l, az aligha demokratikus. Mivel a Red Bullnak siker�lt �gy beker�lnie a test�letbe, hogy osztr�k licenszhez folyamodott, a McLaren tal�n jobban tenn�, ha n�mi pap�rmunk�val �thelyeztetn� a hivatalos sz�khely�t egy eldugott kis csendes-�ce�ni szigetorsz�gba. Lehet�leg egy olyanba, amir�l m�g csak haj�t�r�ttek �s megsz�llott t�rk�p�szek hallottak.

De �szint�n, Max: kinek van erre sz�ks�ge?

//a5.hu//